Erzsébet királyné - Sisi
Erzsébet királyné/Sisi
 
Sisiweb logókép

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Koronázási ruhában
 
A királyi család képekben
 
Biográfiák
 
Magyarok a királyné szolgálatában
 
Életrajzi linkek
 
 
Sisiből Erzsébet - a királyné részletes életrajza - új!
Sisiből Erzsébet - a királyné részletes életrajza - új! : A magyarok imádott királynéja

A magyarok imádott királynéja

~ sisiweb ~  2017.11.19. 08:07

 

   Ó, Magyarország, szép világ!  
    Tudom én, élsz gyötrő láncon.  
    Úgy levenném én rabigád,  
    Kezem, lásd, nyújtani vágyom.  
    Haza, s szabadság: sok dalia  
    Ezekért ért oly bús véget.  
    Kötelékünk bár fonódna ma,  
    Királyt adhatnék néktek!  
    Magyar hadd lenne, hadd e-honbeli  hős  
    Vas a karja, tiszta a híre,  
    Derék értelmű férfi, erős,  
    S csak a földért verne a szíve.  
    Alkotna szabad magyar hazát,  
    Örökre - legyőzve az átkot!  
    Itt osztaná örömét-bánatát,  
    Így lenne hű királytok! 

/Erzsébet: Ó, bár királyt adhatnék néktek/


 

Miután Erzsébetnek egyre inkább megromlott a viszonya a bécsi udvarral és anyósával, Zsófia főhercegnével, érdeklődve figyelte a magyarokat, akikre szintén megvetéssel néztek, és sok év után is lázadó, büszke népnek tartottak. A magyar ügy most előtérbe került, mert szilárdan kitartottak amellett, hogy Ferenc Józsefet koronázzák Magyarország királyává, ennek ugyanis az az előfeltétele, hogy visszaállítsák az ősi magyar alkotmányt. Erzsébet akkoriban még alig ismert néhány magyart: Majláth történészt, Rudolf dajkáját, Hunyady Imrét és húgát, Lilyt akikkel a madeirai és korfui útjai során barátkozott össze. Nem csoda, hogy környezete igencsak megdöbbent, mikor a császárné 1863 februárjában azzal állt elő, hogy magyarul szeretne tanulni. A cseh, az olasz és a francia nyelvvel is gondjai voltak, mindenki kételkedett benne, hogy a híresen nehéz magyar nyelvet meg tudja tanulni. Erzsébet már csak azért is megmutatta, hogy nincs igazuk. Itt is bebizonyosodott, mire képes, ha nem kényszerből, hanem saját elhatározásából cselekedhet.
A gyors előrehaladás nem csak tanárának, Homoky professzornak volt köszönhető, hanem egy kecskeméti magyar hölgynek is, aki 1864-ben került a császárné mellé. Falk Miksa, Erzsébet későbbi magyartanárának visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy miután a császárné kijelentette, hogy magyar társalkodónőt óhajt maga mellé, a bécsi udvarban gondos körültekintés után összeállítottak egy hatfős listát, melyen a legmagasabb rangú magyar arisztokrata hölgyek neve szerepelt. A lista végére, máig tisztázatlan körülmények között, idegen kézírással felkerült egy hetedik név is. Amikor a császárné kézhez kapta a listát, a hetedik helyen szereplő hölgy arcképét kérte, majd magához hívatta. Ez a huszonhárom éves kecskeméti hölgy Ferenczy Ida volt, akit Erzsébet azonnal megkedvelt. Mivel Ida nem tartozott a főnemességhez, nem lehetett udvarhölgy, így kinevezték brünni alapítványi hölgynek, hivatalosan pedig „Őfelsége felolvasónője” lett.
Idának egyáltalán nem volt könnyű dolga a bécsi udvarban. Mindenhonnan szúrós tekintetek figyelték, és megvetették alacsony származása miatt. Irigykedve nézték, ahogy rövid idő alatt a császárné bizalmasává vált. Ida feltétel nélküli szeretettel és hűséggel szolgálta úrnőjét, bármiről volt szó, mindig Erzsébet mellé állt. Nem vett részt az udvari pletykákban, nem barátkozott a bécsi nemes hölgyekkel. Naponta több órát töltött a császárné társaságában a hajmosások és fésülködések idején, és ilyenkor mindig magyarul társalogtak. Nem csoda, hogy Erzsébet pár hónap elteltével folyékonyan beszélte a nyelvünket. 
Ez az új „hóbort” hamarosan még egy szempontból előnyt jelentett, ugyanis a császárné környezete egyáltalán nem értett magyarul, így egyfajta titkos nyelvvé válhatott köztük. Fesztelenül beszélgethettek bármiről, hiszen senki nem értette.
Ferenczy Ida a magyar politikusok számára is kulcsfontosságúvá vált. Édesapja révén személyesen ismerte Deák Ferencet és Andrássy Gyula grófot, akik teljes elszántsággal tevékenykedtek a kiegyezésért. Ida valósággal rajongott Deákért és élénk levelezést folytatott mindkét férfival. A levelek tartalmáról rendszeresen informálta Erzsébetet is. Idától tudta meg a császárné, hogy Deák Ferenc idős korára hivatkozva a legfontosabb politikai teendőit Andrássy Gyulára bízta. A gróf 1858-ban térhetett vissza Magyarországra, miután visszavonták a rá rótt halálos ítéletet. 1849-ben Kossuth oldalán harcolt a császár ellen, így száműzetésbe kényszerült. Londonban, majd Párizsban anyja segítségével fényűző életet élhetett, a legelőkelőbb szalonokban fordult meg, ahol jó megjelenése és kellemes társasága elbűvölte a hölgyeket. El is nevezték „szép akasztottnak”7 Itt ismerkedett meg feleségével, Kendeffy Katinka grófnővel is, akit sokan Eugénia császárné után a második leggyönyörűbb arisztokrata hölgynek tartottak.

A császárné a kis Zsófia hercegnő budai halála óta nem járt Magyarországon, de Ferenczy Ida szimpátiát ébresztett Erzsébetben a magyar ügy iránt, és meggyőzte egy pesti látogatás szükségességéről. A császárné és a magyarok hónapokig tartó unszolására Ferenc József ellátogatott Pestre, és tett néhány engedményt, de a politikusok az alkotmány helyreállítását és a koronázást követelték.
Erzsébet 1866 januárjában találkozott először Andrássy Gyulával. A gróf a magyar küldöttség tagjaként jelent meg Bécsben, hogy átadják a császárnénak születésnapi jókívánságaikat (Erzsébet ekkor volt huszonnyolc éves), és egyben meghívják Magyarországra. A császárné a magyar politikusok tiszteletére természetesen díszmagyarba öltözött. Hófehér selyemruhát viselt fekete derékkal, drágakövekkel, fehér csipkekötényt, főkötőt és gyémánt koronát. Légies megjelenésével úgy festett, akár egy mesebeli királynő. A küldöttség legnagyobb megdöbbenésére magyarul köszönte meg a hercegprímás szavait: „Mióta az isteni gondviselés szeretett felséges férjem által Magyarországhoz éppoly gyöngéd, mint elválhatatlan kötelékkel fűzött, ennek jóvolta mindenkor élénk részvétem tárgya volt. Fokozta ezt hű ragaszkodásunk és szívélyes hódolatunk, mely közelebb felséges férjem irányában az ország színe előtt, ma főméltóságod szívre ható szónoklata mellett irányomban oly lelkesült kifejezést nyert. Fogadják ezért őszinte, bensőleg érzett köszönetemet, és vigyék meg küldőiknek szíves üdvözletemet addig is, míg az ország óhajához képest felséges férjemmel körükben megjelenni alkalmam leend.”8 A császárné válaszát lelkes éljenzéssel viszonozták.

A küldöttséget ezután meghívták egy fogadásra, ahol a császári pár cercle-t tartott, és hosszasan elbeszélgettek a delegáció minden tagjával. Erzsébetnek és Andrássy grófnak itt nyílt alkalma először szót váltani egymással. A kölcsönös szimpátia és eszmecsere után Andrássy gróf biztos volt benne, hogy Erzsébet fogja hozzásegíteni Magyarországot a kiegyezéshez.
A hónap végén a császári pár több hétre Magyarországra utazott. Az itt tartózkodás rengeteg fogadással és protokolláris feladattal járt, de míg Bécsben Erzsébet ezeket a feladatokat nyűgnek érezte, Magyarországon boldogan tett eleget kötelezettségének. A magyar arisztokráciát össze sem lehetett hasonlítani a bécsivel. Közvetlen viselkedésük, temperamentumuk, a bálok hangulata teljesen elbűvölte Erzsébetet. A cercle-ök alkalmával felszabadultan társalgott, leginkább Andrássy gróffal.  Bárhol jelent meg, a nép éljenzésben tört ki. Természetesen a bécsiek figyelmét sem kerülte el, hogy császárnéjuk mennyire jól érzi magát magyar közegben, és azonnal bíráskodni kezdtek. A magyar csárdást „szemérmetlennek” és arisztokratákhoz méltatlannak tartották, Andrássy személyét megvetették, és már ekkor kettőjük túlzottan bizalmas viszonyáról pusmogtak.
A császári pár öt hétig tartózkodott Magyarországon, de amint hazatértek Bécsbe, Erzsébet máris vissza akart menni. Idával együtt tervezték el, hogy a szokásos kissingeni kúra helyett Balatonfüredre utaznak. Andrássy támogatásáról biztosította Őfelségét, még akkor is, ha ezzel magára haragítja a császárt. Azt javasolta, vigye magával Rudolfot is, és vegyenek részt lóversenyeken, így a rossz nyelveket talán elnémíthatják. Ez persze nem sikerült. Mindenki a császárné és Andrássy képzelt viszonyáról beszélt. Ráadásul ennek táptalajt adott, hogy Erzsébet és Ferenc József házassága jó ideje nem működött, Andrássy politikai pozícióját nem lehetett megingatni - kizárólag ő intézte a kiegyezéssel kapcsolatos tárgyalásokat -, és mindenben ellentéte volt az uralkodónak, ami a császárnénak szemmel láthatólag imponált. Élénk levelezés kezdődött kettejük között, amiket természetesen nem egymásnak címeztek - Ferenczy Ida közvetített. A levélváltások során Andrássy a „Nővére” kifejezést használta Erzsébetre, a császárné pedig, mint „Barátot” említette a grófot. A levelek szövegét egy kívülálló nem tudta megfejteni.
Ahogy telt az idő és Erzsébet és Andrássy gróf ismeretsége elmélyült, egyre jobban vonzódtak egymáshoz. De még ha szerelemnek is nevezhetjük e két ember közti viszonyt, abban szinte biztosak lehetünk, hogy mindvégig plátói maradt. Amint a gróf vezető szerepet kapott a közéletben, minden lépését figyelték, aligha veszélyeztette politikai befolyását és a magyar ügyet a császárné kegyéért. Erzsébet kíséret nélkül sehová sem mehetett, az ő pozíciójában lehetetlen lett volna titkos randevút szervezni. Férjét és saját magát is tisztelte annyira, hogy nem kockáztathatott egy hatalmas botrányt. (Andrássy egy későbbi leveléből tudjuk, hogy mindössze egyszer maradt kettesben Erzsébettel, 1872-ben, és akkor is csak pár percig, Ferenc József tudtával. Gödöllőről a vasútállomásra tartottak este, sötétben, esőben, és a gróf felajánlotta a bérkocsiját a királyi párnak. Ferenc József csak a királynénak fogadta el a gesztust, ő maga lóháton folytatta az utat.)

A politikai helyzet egyre súlyosabbá vált, Poroszország 1866. június 15-én hadüzenetet küldött Ausztriának. Vilmos király megelégelte, hogy a Habsburg császár a Német Szövetség elnöke, meg akarta mutatni, ki az úr Németországban. A legvéresebb ütközetre Königgrätz-nél került sor, ezreket küldtek halálba. Poroszország ebben a csatában lett európai nagyhatalom. A csapatok egyre közelebb kerültek Bécshez, ezért az udvar menekülni kényszerült. A legfontosabb iratokat hajón vitték Budára. Erzsébet úgy döntött, gyermekeivel együtt ő is Budára megy, ami nagy politikai jelentőséggel bírt. Zsófia főhercegné fel volt háborodva, hogy pont Magyarországon kérnek menedéket. A pályaudvaron Deák és Andrássy mellett egy sor fontos politikus várta Erzsébetet. Úgy vélték, gyávaság lenne épp most hátat fordítani a császárnénak, ha korábban, mikor jól mentek a dolgok, mindig lelkesen fogadták.
A pár napra tervezett látogatásból két hónap lett, és ez az idő bőven elegendő volt arra, hogy a császárné tökéletesen a magyarok hatása alá kerüljön. Naponta levelekkel ostromolta a császárt, és szinte követelte, hogy nevezze ki Andrássy Gyulát külügyminiszterré, mert ő az egyetlen, aki képes megmenteni a Monarchiát: „Ha nemet mondasz, és az utolsó órában sem vagy hajlandó az önzetlen tanácsra hallgatni, valóban valamennyiünk ellenére cselekszel. Akkor egyszer s mindenkorra megszabadulsz a kéréseimtől és szekatúráimtól, akkor számomra nem marad más hátra, mint belenyugodni a gondolatba, hogy történjék bármi, én egyszer majd becsülettel azt mondhatom Rudolfnak: A magam részéről mindent megtettem, ami erőmből tellett. Szerencsétlenséged nem az én lelkiismeretemet terheli.” 9

Ferenc József saját meggyőződése és az osztrák politikusok nyomása ellenére engedett Erzsébetnek, és két nappal később fogadta Andrássy grófot, négy napra rá pedig Deák Ferencet. A magyarok liberális politikája tökéletes ellentétben állt a császár elveivel. Ferenc József attól is tartott, ha enged a magyarok követeléseinek, az a birodalom többi népére is hatással lesz. Félelme nem volt alaptalan. Leginkább Csehországban volt fenyegető a légkör. Egy alkalommal, mikor a császár a prágai színházba látogatott, merényletet kíséreltek meg ellene. A Monarchia minden népe zúgolódott, immár tagadhatatlan volt, mennyire kivételeztek a magyarokkal.
Erzsébetet cseppet sem érdekelte, hogy Bécset és a többi országot maga ellen hangolta. Ha politikáról volt szó, egyedül a magyarországi ügyekkel foglalkozott. Sem korábban, sem később nem avatkozott bele semmilyen formában, most viszont minden eszközt latba vetett. Horváth Mihály püspöknek az alábbi sorokat írta: „Higgye el, hogy ha hatalmunkban állna, a férjem és én volnánk az elsők, akik Batthyány Lajost és az aradi vértanúkat életre keltenők.”10
Erzsébet lelkesedése az akkor nyolc éves Rudolfra is hatással volt, imádott romantikus történeteket hallgatni anyjától a magyar forradalom hőseiről. Az itt töltött idő olyan mély nyomokat hagyott a kis főhercegben, hogy aztán élete végéig Andrássy Gyula maradt a politikai eszményképe.

Erzsébet a legínségesebb időkben még egy kéréssel állt elő: szerette volna megvásárolni a gödöllői kastélyt, azonban a császár most anyagi okokra hivatkozva nem engedett.

1866 őszén Ferenczy Ida mellett még egy magyar csatlakozott Erzsébet közvetlen környezetéhez: Falk Miksa újságíró. Falk takarékpénztári hivatalnok volt Bécsben, és a Pesti Napló munkatársaként dolgozott. Szoros barátságban állt Andrássyval, és múltját beárnyékolta, hogy 1860-ban sajtóvétség miatt börtönben ült, levelezését pedig lefoglalták. Pontosan két liszteszsáknyi levelet szállítottak el házából. Nem nehéz elképzelni, mekkora felháborodást keltett az udvarban, hogy a császárné pont egy ilyen embertől kíván magyarul tanulni. Legjobban maga Falk úr lepődött meg, de egyben kitüntetésnek is érezte, hogy a császárné magához hívatta. Még jobban elcsodálkozott, hogy őfelsége nem mint nyelvtanárt, hanem mint barátot fogadta. Hamar kiderült, hogy ezek az órák nem hagyományos értelemben vett nyelvórák lesznek. Eleinte Falk röviden beszélt Erzsébetnek a távolabb eső magyar korszakokról, majd részletesebben az újabbakról, és pár alkalom után elértek az aktuális napi eseményekhez és politikához. Eötvös József írásaival is megismertette Erzsébetet, aki azonnal érdeklődést mutatott az író betiltott Zászlótartó című kézirata iránt, majd arra kérte Falkot, hogy Eötvös leveleit is láthassa. Ezután Erzsébet levelezni kezdett az íróval, természetesen Ferenczy Idán keresztül.
Két másik betiltott írás is Erzsébet kezébe került, a Blick, melyet Széchenyi István írt, és az Ausztria széthullása, mely ismeretlen szerzőtől származik. Mindkettő az osztrák politikát támadja és Ausztria széthullásának szükségszerűségét ecseteli.
Falk Miksa egészen a koronázásig adott nyelvórákat Erzsébetnek, majd visszatért Magyarországra, és mint újságíró, támogatta Andrássy politikáját.

1867 februárjában hosszas tárgyalások után létrejött a kiegyezés, és visszaállították a régi magyar alkotmányt: Ausztria-Magyarország két fővárossal, Bécs és Pest-Buda, két kormánnyal és két országgyűléssel. Csak a pénzügyminisztérium, a hadügy és a külügy maradt közös. A népesség arányához képest nagyon nagy hatalmat kaptak a magyarok. Andrássy Gyulát kinevezték Magyarország miniszterelnökének, így már semmi sem állt a koronázás útjába. Az előkészületek hetekig tartottak, a négy napos koronázási ceremónia olyan bonyolult volt, hogy előtte mindent részletesen el kellett próbálni.
Az ünnepség a királyi palota tróntermében kezdődött. Erzsébet és Ferenc József magyar ruhában fogadta az országgyűlés tagjait, majd a képviselők hivatalosan felkérték Erzsébetet, hogy ő is engedje megkoronáztatni magát. A leendő királyné válasza: „Örömmel teljesítem a nemzetnek önök által nyilvánított kívánságát, mely saját forró óhajtásommal találkozik, s áldom az isteni gondviselést, hogy e magasztos percet megérnem engedte.”11
A másik hivatalos kérés Ferenc Józsefnek szólt, miszerint egyezzen bele, hogy Andrássy Gyulát válasszák meg a nádor helyettesévé. A korábbi nádor februárban halt meg, helyére Deák Ferencet javasolták. A nádor feladata volt az ünnepség alkalmával a király fejére helyezni a koronát, de mivel Deák nem szerette a nyilvános szerepléseket, Andrássy kapta ezt a megtisztelő feladatot.

1867. június 8-án hajnali négy órakor huszonegy ágyúlövés dördült el a Citadellán, s ezzel kezdetüket vették a koronázási ünnepségek. Hat órakor indult a menet a Mátyás templomba, ahol Magyarország prímása felkente Ferenc Józsefet, és Andrássy a király fejére tette a koronát, a királynénak pedig ősi hagyomány szerint a jobb válla fölé emelte. Erzsébet ezennel Magyarország királynéja lett. Ekkor hangzott el először Liszt Ferenc Koronázási miséje. Az ünnepi menet továbbvonult a Lánchídon át Pestre, majd megálltak a Lloyd-palota előtt. Itt mondta el Ferenc József az esküemelvényen a majdnem ezeréves palástban, fején koronával az eskü szavait, azután fellovagolt a Király-dombra.
A koronázás után tett két kegyelmi gesztustól eufórikus állapotba került az ország. Közkegyelemben részesítettek mindenkit, aki 1848 óta bármilyen politikai vétséget elkövetett, így Kossuth Lajos és Klapka György is visszatérhetett azzal a feltétellel, hogy hűséget fogadnak királyuknak. Ezen túl a koronázási ajándékot, 100 000 Ft-ot a honvédek árváinak és özvegyeinek, a hadirokkantaknak, valamint hozzátartozóiknak adományozták. 
Erzsébet kívánsága is teljesült, ugyanis a magyar nemzet másik koronázási ajándéka a királyi párnak a gödöllői kastély volt.

A királyné a kiegyezés létrejöttét azzal hálálta meg férjének, hogy hajlandó volt még egyszer gyermeket szülni. A várandósság ideje alatt mindent gondosan eltervezett. Három hónappal a szülés előtt Magyarországra utazott, és abban reménykedett, hogy fiúgyermekkel ajándékozza meg a királyt és a magyar népet. A Budai Várban világra hozott gyermeket Magyarország királyának szánta. Vágya semmiképp nem teljesülhetett volna, hiszen a Pragmatica Sanctio - a fő tételen: a leányági örökösödésen túl - biztosította azt is, hogy Ausztria örökre elválaszthatatlan szövetséget alkot országaival; és csak a Habsburg uralkodóház végleges kihalása esetén léphet újra érvénybe a királyválasztási jog.
A várakozással ellentétben azonban Erzsébet 1868 áprilisában kislánynak adott életet, aki a Mária Valéria nevet kapta. Édesanyja túláradó szeretettel vette körül, még a széltől is óvta. Egyetlen köhintésétől teljesen kétségbe esett. A bécsieknek ez persze ismét jó okot adott a pletykálkodásra. A gyermeket gúnyosan „egyetlenkének” nevezték, és biztosak voltak benne, hogy Andrássy gróf az apja, ezért kivételezik vele ennyire Erzsébet. Állításukat cáfolják azok az intim hangulatú levelek, amelyeket a királyné a koronázás idején férjének írt, másrészt az egész családból Valéria hasonlított leginkább Ferenc Józsefre. A már-már mértéktelen szeretet, melyet Erzsébet Valéria iránt tanúsított, valójában annak volt köszönhető, hogy most először érezhette magát igazán anyának. Távol a bécsi udvartól és anyósa uralmától, itt kislánya csak az övé volt. Néhány évvel később mondta egyik udvarhölgyének: „Most már tudom, milyen boldogság egy gyermek – most volt bátorságom, hogy megtartsam és szeressem.”12 Majd újra elpanaszolta, hogy Zsófia főhercegné idősebb gyermekeit azonnal elvette tőle.

Erzsébet rengeteg időt töltött Magyarországon, amire az osztrákok joggal voltak féltékenyek. Viszonya a bécsiekkel teljesen megromlott, egy újságban gúnyosan azt írták, a császárné „a legbájosabb vendég a Hofburgban”13.
Erzsébet Deákkal, Falkkal és Eötvössel továbbra is tartotta a kapcsolatot. Legendák születtek arról, hogy a királyné sírt Deák Ferenc ravatalánál.

Őszinte barátságát Andrássy Gyulával mi sem bizonyítja jobban, minthogy egészen 1890-ig, Andrássy haláláig folyamatosan leveleztek - természetesen Ferenczy Idán keresztül. A gróf egy levelében a következőt írta Idának: „Tudja, nekem nagyon sok uram van, a király, az alsóház, a felsőház stb. – de úrnőm csak egyetlenegy, és éppen azért csak egyetlenegy asszonyt ismerek, aki tud parancsolni nekem, és nagyon szívesen engedelmeskedem."14 

 

 

<< Vissza                                                                           Tovább >>

 


Forrás:

Brigitte Hamann: Erzsébet királyné, 1988. (207-271. oldal)
7 B. Hamann: 214. oldal
8 B. Hamann: 216-217. oldal
9 B. Hamann: 231. oldal
10 B. Hamann: 249. oldal
11 B. Hamann: 257. oldal
12 B. Hamann: 267. oldal
13 B. Hamann: 269. oldal
14 B. Hamann: 268-269. oldal

Vers: B. Hamann: 264-265. oldal

Eredeti kép forrása: https://hu.pinterest.com/search/pins/?q=Sisi&rs=typed&term_meta[]=Sisi%7Ctyped

 

 

Még nincs hozzászólás.
 
Így él emlékezetünkben
 
Sisiweb
 
Facebook csoport

 
Erzsébet-kultusz napjainkban
 
Facebook oldalunk

Erzsébet Királyné Fórum

 
Fotók
 
Szabó Dóra Facebook oldala

Szabó Dóra a 2007-es Erzsébet királyné hasonmásverseny győztese

 
...
 
Kapcsolódó linkek
 
Madame Rénarde

Madame Rénarde ruhaszalonja

 
Kapcsolódó videók