Erzsébet királyné - Sisi
Erzsébet királyné/Sisi
 
Sisiweb logókép

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Koronázási ruhában
 
A királyi család képekben
 
Biográfiák
 
Magyarok a királyné szolgálatában
 
Életrajzi linkek
 
 
Rudolf
Rudolf : A mayerlingi dráma titkai

A mayerlingi dráma titkai

Részletek J.D.Cars Sisi avagy a végzet c.könyvéből  2006.08.07. 13:52

Szerelmi dráma helyett politikai gyilkosság
Zita császárné megdöbbentő vallomása


Miért várt Zita császárné oly sokáig, mielőtt felfedte volna a titkot?

Egyfelől őfelsége az 1919-től 1982-ig terjedő időszak­ban Ausztrián kívül, száműzetésben élt. Férje, Károly császár 1922-ben bekövetkezett halála után nehéz napokat élt meg, de bátorságát soha nem veszítette el, s nyolc gyermeket nevelt fel. Nyomasztó nehézségei nem tették lehetővé számára, hogy a mayerlingi drámával kapcsolatban állást foglaljon, s nyilván még kevésbé tehette volna ezt hazájától távol. Dicsőséges 1982-es hazatérése és személyének népszerűsége ma különös nagysággal ruházza fel magatartását. Másfelől svájci száműze­tése alatt egyetlen történész és újságíró sem kérdezte hivata­losan a véleményét a tragédiáról. Lehet, hogy meglepő, de ez az igazság: a sokezernyi újságcikkben és többtucatnyi könyv­ben szó sem esik Zita császárné véleményéről. Súlyos hiba történt: Zita őfelségét soha nem kérdezték meg az esettel kapcsolatban...

Az első kérdést a Kronen Zeitung különtudósítója tette fel neki, egy bizonyos Dieter Kindermann. aki fel­tűnést keltő cikkét a nevezetes bécsi napilapban tette közzé. A volt csá­szárné szavai óriási jelentőséggel bírnak, hiszen egykor ötven­hárommillió alattvalója uralkodójaként egyedüli élő tanúja a császári korszaknak. 1892-ben, vagyis három évvel a tragédia után született, s jól ismerte a dráma szereplőit, azaz Ferenc Józsefet és két leányát, Gizellát és Valériát. Amikor Sisit meggyilkolták, Zita bourbon-parmai hercegnő hatéves volt. A mayerlingi drámához ő tehát minden kutatónál közelebb áll, legyenek azok bármilyen szakértők is. Teljesen természe­tes, ha úgy véljük, Zita őfelsége a legkitartóbb történésznél is jobban ismerheti ennek az államtitoknak a rejtélyét, amely el­sősorban családi titok

Végül, amikor a császárné úgy döntött, hogy megszólal, ez azért is történt így, mert férje, akinek korai halála miatt nem volt ideje elvégezni a feladatot, megbízta ezzel. Károly csá­szár, aki 1916-ban Ferenc József után trónra lépett, feladatul kapta, hogy a gyilkosság bizonyításával mossa tisztára Rudolf emlékét. Ebben azonban a háború és a halál megakadályoz­ták. A kilencvenegy éves császárné a Kronen Zeitung újságírójának kifejtette:
„Már elég legendát
összeírtak. Ám amit mesélnek, az csupa gyanún és feltétele­zésen alapszik. Az igazság az, hogy Rudolf főherceget meg­gyilkolták, méghozzá politikai okokból. A család mindig is tudta az igazat."

 

Mondják, Ferenc József időnként bevallotta:
„Az igazság annál
is szörnyűbb, mint amit beszélnek."

1983. március 11-e óta a mayerlingi rejtélyt új színben kell látnunk. Zita császárné no­vemberben megismételte állításait az osztrák történésszel, Erich Feigllel folytatott beszélgetésében, amelyet - mint ko­rábban is - a bécsi Kronen Zeitung adott közre.

 

Zita őfelsége szerint Rudolf trónörökös gyilkosa nem más, mint maga...  Georges   Clemenceau.

 

Ezek szerint Clemenceau egyik ügynöke, Cornelius Herz, az Igazság című újság társtulajdonosa segítségé­vel megpróbálta megnyerni a maga ügyének Rudolf főherce­get. Clemenceau szerette volna, ha számíthat Ausztria-Ma­gyarország szövetségére egy Poroszország elleni revánsháborúban. Cornelius Herz állítólag megkísérelte Rudolfot ráven­ni, hogy lépjen atyja helyére a trónon. Rudolf franciabarát és németellenes érzelmei valóban közismertek voltak. Az uralko­dóváltás az Osztrák-Magyar Monarchia élén azt is lehetővé tette volna Clemenceau számára, hogy pénzügyi támogatást kapjon, amire a Panama-botrány következményei miatt feltét­lenül szüksége volt. Rudolf azonban nem volt hajlandó atyját letaszítani a trónról, s mivel „túl sokat tudott", a Cornelius Herz és Clemenceau embereivel folytatott kétségbeesett harc­ban egy orgyilkos keze által kellet végeznie.

 

Nem volt „Rómeó és Júlia jelenet”

A szerelmi dráma csupán a politikai dráma palástolására szolgált.

Vagyis az ifjú Vetsera Máriát nem Rudolf ölte meg egy revolverlövés­sel, hanem az egyik támadó akkor, amikor egy ruháskosárban próbált elrejtőzni, hogy elmenekülhessen a sokat tudó főher­ceg életére törő gyilkosok elől. A fiatal bárónő véletlen tanú­ja volt a gyilkosságnak, s mivel mindent látott, őt is el kellett tüntetni…

 

 

 
Így él emlékezetünkben
 
Sisiweb
 
Facebook csoport

 
Erzsébet-kultusz napjainkban
 
Facebook oldalunk

Erzsébet Királyné Fórum

 
Fotók
 
Szabó Dóra Facebook oldala

Szabó Dóra a 2007-es Erzsébet királyné hasonmásverseny győztese

 
...
 
Kapcsolódó linkek
 
Madame Rénarde

Madame Rénarde ruhaszalonja

 
Kapcsolódó videók