A Bécs melletti Laxenburg palotában 1858. augusztus 21-én adott életet Erzsébet a trónörökösnek, aki születésekor a Rudolf Ferenc Károly József nevet kapta. A kis Rudolf nem épp szeretetteljes családi légkörben nőtt fel. Édesanyja súlyos lelki válsággal küzdött, gyermekei nevelését anyósa, Zsófia főhercegné sajátította ki, mondván: Sisi szinte még maga is gyermek. Ferenc József zárkózott természete és elfoglaltsága miatt nem tudott bizalmas viszonyt kialakítani a fiával.

Rudolf élénk szellemű és kielégíthetetlen tudásszomjjal rendelkező ifjú volt. A katonai nevelés mellett jogot, művészetet és irodalmat tanult. Anyanyelvén kívül beszélt angolul, franciául, magyarul, lengyelül és csehül is. Sokat utazott, fogékonnyá vált a liberális eszmék iránt. Világszemlélete ellenkezett apja konzervatív gondolkodásával és elveivel, ezért Ferenc József háta mögött kezdett politizálni. Politikai vezércikkeit titokban, álnéven egy liberális lapba írta.

Elhibázott házasság

 A trónörökös 1881-ben nősült meg. Választása a belga királyi pár leányára, Stefániára esett. Ezzel a döntésével mindenkit meglepett, Sisi így nyilatkozott leendő menyéről:

„Rudolf nem látszott nagyon boldognak, menyasszonya igen előnytelen benyomást tett…
A negatív fogadtatás ellenére a házasság első négy éve harmonikus és boldog volt, az idillt azonban fokozatosan felváltotta az ellenségeskedés. A konzervatív gondolkodású Stefánia nem tudott azonosulni férje haladó nézeteivel, nem lehetett méltó szellemi partnere. Stefánia kisebbségi komplexusát úgy próbálta palástolni, hogy mindig támadólag lépett fel férjével szemben. Rudolf végül teljesen elhidegült tőle.

Ferenc Józsefben dühöt váltottak ki fia nézetei, ezért minden eszközzel megpróbálta távol tartani a trónörököst a kormányzati ügyektől, gyakran külföldi utazásokra küldte. Rudolf 1881-ben ismerkedett meg Moritz Szeps-szel, a szabadelvű Neues Wiener Tagblatt főszerkesztőjével, tőle szerezte be azokat a kül- és belpolitikai információkat, amelyektől apja elszigetelte. A császárt aggasztotta, hogy fia rokonszenvez a köztársaság útjára lépő Franciaországgal, hiszen ő a monarchikus államforma elkötelezett híve volt. Rudolf határozottan ellenezte a poroszokhoz való közeledést is. A császár annyira veszélyesnek tartotta fia nézeteit, hogy a bécsi titkosrendőrséggel figyeltette minden lépését.

Családi viharok
 

Rudolf 1887 végén szeretett bele a 17 éves Vetsera Mária bárónőbe.

Megpróbálta rendezni magánéletét, levelet írt a szentszékhez, kérte a pápát, hogy érvénytelenítse házasságát. A kérelemről a császár is tudomást szerzett, és heves vitát folytatott a fiával. Rudolf szenvedélyes szerelmi viszonyát Ferenc József parancsára sem volt hajlandó megszakítani. Néhány nappal az apjával folytatott felzaklató vita után, 1889. január 28-án Mayerlingbe utazott. Ide érkezett Vetsera Mária is. Rudolf 29-én este arra kérte lakáját, Loscheket, hogy senkit, még a császárt se eressze be hozzá.

Január 30-án reggel a lakáj kopogtatott a hálószoba ajtaján, de senki sem válaszolt. A hűséges komornyik végül Hoyos gróf, a trónörökös barátja jelenlétében 8 óra körül fejszével törte be a kulcsra zárt ajtót. A szobába benyomulva Rudolfot és Vetsera Máriát az ágyon fekve találták, mindkettőt élettelenül, vérbe fagyva…