A királyi pár gyakori ott-tartózkodása miatt kedvelt nyaralóhellyé vált a település. A nagy forgalom miatt szükségessé vált a vasútállomás épületének fejlesztése, ezért 1874-ben kétszintessé alakították át. De még így is problémát jelentett a királyi család tagjainak várakozása.

Ideiglenes megoldásként 1868-ban egy udvari pavilont építettek fából.

1882-ben készült el a mai Királyi Váró épülete neoreneszánsz stílusban.

A királyi család érkezésekor vörös szőnyeget terítettek a bejárat és a vasút közé.
Az egyszintes épület három teremből áll: Erzsébet királyné várószobája, Hercegi Váró, Ferenc József szobája.

Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona című könyvében részletesen leírta a Királyi Várót:
„A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek berendezését bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olíva zöld kárpitú ülőgarnitúrát helyzetek el és ugyanilyen színű préselt selyem tapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának berendezése is, csak halvány sárga színben.”

A második világháború végén a Királyi Váró pincéjében tárolt szenet felgyújtották, az épület teteje kiégett, csak a falak maradtak meg. 1945 után lapos tetőt építettek a váróra és ez lett az állomásépület a köznép számára.

1958-ban nyilvánították műemlékké.

„2011-ben a Norvég Alap támogatásával Gödöllő Város Önkormányzata felújította a Királyi Várót. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közlekedéstörténeti kiállítást rendezett Ferenc József várószobájában, a Gödöllői Városi Múzeum pedig a királyi család kultuszára koncentráló helytörténeti kiállítást mutat be Erzsébet királyné várószobájában és a Hercegi Váróban.”

További képek a Királyi Váróról itt láthatók

Forrás: Gödöllői Királyi Váró prospektus - 2011.