Nagyon sok könyv megjelent már Erzsébet életéről, jómagam is elolvastam rengeteget, és szomorúan tapasztaltam, hogy ennek ellenére mennyi valótlan állítás kering a királynéról az Interneten. Ezért döntöttem úgy, hogy a számomra leghitelesebb könyv alapján - Brigitte Hamann:  Erzsébet királyné -  nekiállok, és készítek egy valós, tényeken alapuló életrajzot a honlapomra. Bár stílusában hozzám sokkal közelebb áll Jean des Cars francia író, kétségtelen, hogy a témában a legrészletesebb, legmélyrehatóbb kutatómunkát Brigitte Hamann, a híres osztrák életrajzíró-történész végezte.

Munkám során a legnagyobb kihívást a magyarországi rész megírása jelentette. Ha Erzsébet és a magyarok viszonyáról volt szó, általában a két véglettel találkoztam. Ha magyar szerzőktől származott, mindig túlzásokba estek, túlmisztifikálták a királyné személyét, a magyarok iránti szeretetét, nem egyszer szentként emlegették. Ha pedig osztrák írók tollából származott, tele volt gúnyos megjegyzésekkel, vádaskodásokkal. Erzsébetet egyszerűen a magyar politikusok eszközének tekintették, rajongását pedig minden iránt, ami magyar, nem másnak, mint utált anyósával szembeni provokációnak.
Én úgy gondolom, az igazság valahol a kettő között van. Kezdetben valóban szerepet játszhatott döntésében - miszerint magyarul kezd el tanulni, és magyar udvarhölgyet keres maga mellé - egyfajta dac Zsófia főhercegné és az udvar ellen. Megmutatta, hogy bármire képes, ha azt nem kényszerből teszi. Az is kedvére való volt, hogy osztrák udvarhölgyei egyáltalán nem beszélték nyelvünket, így bátran társaloghatott Idával magyarul. Később viszont igazi barátjává (és nem szeretőjévé) vált Andrássy Gyula gróf, végtelenül tisztelte Deák Ferencet, imádott Gödöllőn tartózkodni, távol a spanyol etikettől és Zsófia kémeitől. A magyarok ráadásul rajongásig szerették királynéjukat, nem a hibáit lesték, hálásak voltak minden gesztusért, amivel megtisztelte őket. Nem csoda, hogy Erzsébet szívesebben tartózkodott magyar közegben, mint osztrákban.
Brigitte Hamann, mivel osztrák történész, szintén éles kritikát fogalmaz meg Erzsébettel szemben. Hozzáteszem, néhol jogosan, de kemény és tárgyilagos stílusát próbáltam kicsit árnyalni, és megtalálni a középutat.

Én magam nem vagyok író, de remélem, hogy ez az életrajz az olvasók számára is élvezhető lesz, és aki kevésbé ismeri Erzsébet személyét, ezáltal közelebb kerül hozzá.

Köszönöm Varga Andreának, Somlyay Ritának és Szegedi Anikónak, hogy ötleteikkel, javaslataikkal segítették a munkámat!

 

Nagy Anita /Ancsi/
a sisiweb szerkesztője

Tovább az életrajzra >>

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés