Andrássy Gyula grófra emlékezünk
Részletek T. Kiss Mária: Kedves Idám! Leveleskönyv 2016.04.11. 21:34
"Erzsébet császárné és Andrássy Gyula 1866 januárjában találkoztak először Bécsben a magyar országgyűlési küldöttség fogadtatása alkalmával, amely hivatalosan meghívta a császárnét is magyarországi látogatására, amire még január 29-én sor került. Ez a látogatás 5 hétig tartott – a bécsi udvari körök véleménye és rosszallása szerint hallatlanul hosszú ideig. E látogatás alkalmával Erzsébetnek elsöprő sikere volt a magyarok körében, és ezen idő alatt többször nyílt alkalom arra, hogy Andrássy Gyulával szót válthasson és így jobban megismerhesse."
"Bécsbe visszatérve élénk politikai levelezés kezdődött kettejük között, természetesen az udvari körök figyelő szemét kijátszva, Ferenczy Idán keresztül, mindenkor neki címezve az írásokat. Ezeknek a leveleknek a szövege áttekinthetetlen volt a be nem avatottak számára. Erzsébet császárnét rendszerint a „nővére”, olykor „cousine”-ja fedőnév rejtette, míg a „barátunk” kifejezés pedig Andrássy Gyulát.
Az, hogy e két ember viszonya idővel mennyire barátivá vált, a következő levélváltás pontosan mutatja.
(a szerkesztő)
Erzsébet királyné német nyelvű verse Andrássy Gyulához, kézbesítve
(Trieszt, 1869. dec. 3-5.)
"A propos – egy szócska gróf Andrássyról
Éjjel sétál Jérikóban, szálegyedül, fesztelen,
Reggel tér meg sátorába – s lába szára meztelen!
Kalpag és attila nélkül mily pikáns és csodaszép!
Fenszterlizve rajtakapták? Grandiózus csatakép!"
(Mészöly Dezső fordítása)
Andrássy Gyula kézbesített levele Ferenczy Idához,
válaszverssel a királyné részére, kutyafejes levélpapíron
(Trieszt, 1869. dec. 3-5.)
részlet
„Ő Felsége olly kegyes volt nékem tegnap estve a mellékelt lapot elküldeni – átolvasás végett. Kérem legyen szíves azt ő Felségének vissza adni. Önre bizom egyszer smint a hivatalos czáfolát felolvasását ő Felsége előtt ha megengedi. Én azt hiszem a Versek az ön kedves kis kiejtése mellett csak nyerni foghatnak.
Itt következik a czáfolat.
Andrássyról csak pletykált a Bolha,
Hogy Jérikóban, hogy s mint van dolga!
Ablakot nem látott ő, csak zsalut,
Melytől az ördög biz’ el nem aludt…
Hogy milyen közelről egy török dajna,
Fogalma sincs arról őnéki, sajna!
Pedig itt vétkezni könnyű lett volna,
S nem bánta volna, ha úgy fordul dolga:
Sebaj, ha kirúg is eszeveszetten,
Mert feloldozták örök időkre
Jeruzsálemben!”
(Mészöly Dezső fordítása)
|