Az Erzsébet királyné életéről szóló számtalan, magyar és küldöldi szerző tollából származó, magyarra lefordított művet Jean des Cars francia történész és publicista nemrégiben írt, nagy feltűnést keltett könyve új szempontokkal egészíti ki. A nálunk ismert, főképpen osztrák, német és magyar szerzők életrajzaitól eltérően ő - Franciaországból - másképp látja Sisit, mint közép-európai monográfusai. Jean des Cars nemcsak a jóságos, a magyarok által annyira szeretett és tisztelt gyönyörű királynét és - némely monográfusa szerint - nem is a családjával, birodalmával mit sem törődő, kizárólag a saját passzióinak élő császárnét mutatja be, hanem a tragikus sorsú asszonyt, aki nagy önfegyelemmel és lelkierővel viselte a rázúduló sorscsapásokat. A halálban voltaképpen mindenki megelőzte, akit igazán szeretett: többek között már fiatalasszony korában elvesztette első gyermekét, Zsófiát, aztán ragyogó tehetségű, természetében rá annyira hasonlító fia, Rudolf trónörökös halála rendítette meg a Habsburg-házat, s nem kevésbé tragikusan végezte lelki társa, szeretett unokatestvére, II. Lajos bajor király, és a sor még bőven folytatható. A csapások nem kímélték ezt a különös, érdekes és titokzatos asszonyt, aki mintha vonzotta volna a végzetet...

A szerkesztő véleménye:

Ha életrajzi könyvről van szó, nekem a mai napig ez a kedvencem. Mivel J. D. Cars egy francia író, ezért teljesen objektíven és kívülről tudja szemlélni Erzsébetet. Nem ragadja el a legendák képzeletvilága, mint a legtöbb magyar írót és nincs előítéletekkel, mint általában az osztrákok és a németek.
Egyszerűen, a maga valóságában tárja elénk Erzsébet személyiségét. Emelett olyan megvilágításba helyezi Rudolf trónörökös halálának körülményeit, amit sehol máshol nem olvashattunk.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés