Részletek Szabó Margit: Nemzetének őrangyala volt - Ferenczy Ida emlékezete című könyvéből

„Mi lehetett Erzsébet és Ferenczy Ida mély és őszinte barátságának a titka?

Először:  korban nagyon közel álltak egymáshoz, Erzsébet csak két évvel volt idősebb Idánál, és ez „felüdülést” jelenhetett számára, hiszen addig leginkább nálánál jóval idősebb hölgyekkel volt körülvéve, akik legtöbbször Zsófia főhercegnő besúgóiként is működtek, mint például Esterházy Lichtenstein grófnő vagy az őt követő Königsegg grófnő, akik a főudvarmesternői posztot látták el Erzsébet császárné udvartartásában.
Másodszor: Ferenczy Ida magyar volt. Erzsébet látatlanban is kedvelt minden magyart, talán azért is, mert anyósa lenézte és megvetette ezt a „rebellis népséget”.
Végül, de nem utolsósorban: amikor Erzsébet közelebbről megismerte felolvasónőjét, rájött, benne teljesen megbízhat, a magyar hölgy mellette áll mindenben, nem kritizálja, nem azt lesi, mikor hibázik, mint Zsófia főhercegnő udvarhölgyei. Tulajdonképpen Ferenczy Ida pótolta Erzsébet számára a testvéreit, akikkel nagyon jó viszonyban volt, ám férjhezmenetele után az igen nagy földrajzi távolság elválasztotta őket.

Ida 1864 novemberében érkezett meg Bécsbe, három hónapos próbaidőre. Nem volt könnyű dolga az intrikákkal teli bécsi udvarban. Az udvarhölgyek lenézték egyszerűbb származása miatt. Ez azt is megnehezítette, hogy besorolják a szigorú szabályok szerint felépülő bécsi hierarchiába. Udvarhölggyé nem lehetett azonnal kinevezni, mert ezzel megsértettek volna olyan hölgyeket, akik rangban Ferenczy Ida fölött álltak, de még nem nevezték ki őket a császárné udvarhölgyévé.
Erzsébet megtalálta a megoldást: kinevezte brünni alapítványi hölggyé, mely címmel a frau megszólítás járt. Az udvari hierarchia tekintetében pedig Ferenczy Ida megkapta az „Őfelsége felolvasónője” titulust, mellyel az udvar rendes tagjává vált.

Levelek, levélrészletek illusztrálják a két hölgy nem mindennapi kapcsolatát. Ezekből kiviláglik: Erzsébet rendhagyóan, egyenrangú partnerként kezelte felolvasónőjét. Tegezte őt, pedig családtagjain kívül mindenkivel magázódott.

Az úrnőjével együtt töltött órákat többek között arra is felhasználta, hogy a magyar történelem részleteivel és az éppen aktuális politikai élettel megismertesse őt. Igazi honleány volt, és mindent megtett, hogy a császár feleségét megnyerje a magyar ügynek. Nem volt nehéz dolga.  Erzsébet Ferenczy Ida révén került kapcsolatba Deák Ferenccel, Andrássy Gyulával. Andrássy felismerte, hogy ez a világszép asszony, kinek Magyarország és népe olyan rokonszenves, s akibe férje 11 évi házasság után is ugyanolyan szerelmes, mint vőlegény korában, óriási eszköz lehet arra, hogy a még ingadozó uralkodót Deák s a maga terveinek megnyerje. Ezen tervének megvalósításában jelentős szerepet kapott Ferenczy Ida, aki a közvetítői feladatokat vállalta fel.

Ida egész életét Erzsébetnek szentelte. A királyné is megkülönböztetett szeretettel viseltetett barátnője iránt. Az évek során olyan – az alá és fölérendeltségi viszonyokat tekintve szokatlan – bensőséges kapcsolat alakult ki közöttük, hogy vele minden örömét, bánatát, lelki problémáját megoszthatta.
Lakrésze a Burgban, Schönbrunnban és Gödöllőn is a királyné lakosztályához csatlakozott, vagy annak közelében volt. Ezzel ellentétben az udvarhölgyek, akiknek szobái egy mellékszárny harmadik vagy negyedik emeletén kaptak helyet, gyakorta sóhajtoztak, panaszkodtak a napi többszöri lépcsőjárás miatt.
Ida nélkülözhetetlen volt Erzsébet sokféle kívánságának teljesítésében.

Sajátos feladatnak számított Erzsébet mellett a „gazdasszonyi” szerepkör is. Erzsébet legendásan szép asszony volt, és nagyon ügyelt arra, hogy szépsége és karcsúsága hosszú ideig megmaradjon. Sokszor önsanyargató és veszélyes fogyókúrának vette alá magát, pedig egyáltalán nem volt hízásra hajlamos. Ezen fogyókúrák ideje alatt legtöbbször csak tejet ivott, de nem mindig volt megelégedve a tej minőségével. Ferenczy Ida javaslatára kis tejgazdaságot hoztak létre a schönbrunni vadaskertben, ahonnan mindig került friss tej Erzsébet asztalára.

Ida intézte Erzsébet pénzügyeit is. Az ő tanácsára férjétől, az ünnepek alkalmával ékszerek helyett, az ajándékra szánt pénzt kérte, és ezt a felolvasónő gondjaira bízta, aki a különböző összegeket a Rotschild bankban helyezte el.

Erzsébet gyakran szenvedett álmatlanságban. Nyugtalan lelke nem hagyta elaludni. Ilyenkor Idának a királyné ágya szélén kellett ülnie, és szóval tartani úrnőjét. Kellemes, lágy hangján a lelke mélyéből merített gondolatokat, érzelmeket, ifjúkori emlékeket, tréfás történeteket mondott el. Addig maradt úrnője ágyánál, amíg az el nem aludt. Erzsébet a következőket írta Idának 1869 júliusában, Garatshausenből:
„Kedves Idám! ... Igen nélkülözöm a mi kedves hosszú beszélgetésünket a lila szobákban; de jó mulattunk, most más időket élünk! Te csodálkoznál! De hisz, te legjobban tudod, hogy nem vagy itt. Most már senki a ki engem elaltatna, s valóban nehezen is birok este elaludni.”

Az udvarnak az a próbálkozása, hogy Ida révén megtudjanak mindent a császárné szándékáról, mindvégig sikertelen maradt. Ferenczy Idát intelligenciája megakadályozta abban, hogy megszédüljön a belevetett bizalomtól, soha semmi körülmények között nem lépte túl helyzetének korlátait. Pedig a felolvasónő ott volt úrnője életének minden fontosabb állomásánál.

Ma Gödöllőn találkozhatunk szellemével. A kastélymúzeumban sok általa megőrzött tárgy hirdeti áldásos emlékét.”

Erzsébet lila szalonja a Gödöllői Királyi Kastélyban

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés