Az előkészületek hetekig tartottak, a négy napos koronázási ceremónia olyan bonyolult volt, hogy előtte mindent részletesen el kellett próbálni.
Az ünnepség a királyi palota tróntermében kezdődött. Erzsébet és Ferenc József magyar ruhában fogadta az országgyűlés tagjait, majd a képviselők hivatalosan felkérték Erzsébetet, hogy ő is engedje megkoronáztatni magát. A leendő királyné válasza: „Örömmel teljesítem a nemzetnek önök által nyilvánított kívánságát, mely saját forró óhajtásommal találkozik, s áldom az isteni gondviselést, hogy e magasztos percet megérnem engedte.”
A másik hivatalos kérés Ferenc Józsefnek szólt, miszerint egyezzen bele, hogy Andrássy Gyulát válasszák meg a nádor helyettesévé. A korábbi nádor februárban halt meg, helyére Deák Ferencet javasolták. A nádor feladata volt az ünnepség alkalmával a király fejére helyezni a koronát, de mivel Deák nem szerette a nyilvános szerepléseket, Andrássyt érte ez a megtisztelő feladat.
1867. június 8-án hajnali négy órakor huszonegy ágyúlövés dördült el a Citadellán, s ezzel kezdetét vették a koronázási ünnepségek. Hat órakor indult a menet a Mátyás templomba, ahol Magyarország prímása felkente Ferenc Józsefet és Andrássy a király fejére tette a koronát, ősi hagyomány szerint a királynénak pedig jobb válla fölé emelte. Erzsébet ezennel Magyarország királynéja lett. Ekkor hangzott el először Liszt Ferenc Koronázási miséje.
Az ünnepi menet továbbvonult a Lánchídon át Pestre, majd megálltak a Lloyd-palota előtt. Itt mondta el Ferenc József az esküemelvényen, a majdnem ezeréves palástban, fején koronával az eskü szavait, majd fellovagolt a Király-dombra.
A koronázás után tett két kegyelmi gesztustól eufórikus állapotba került az ország. Közkegyelemben részesítettek mindenkit, aki 1848 óta bármilyen politikai vétséget elkövetett, így Kossuth Lajos és Klapka György is visszatérhetett azzal a feltétellel, hogy hűséget fogadnak királyuknak. Ezen túl a koronázási ajándékot, 100 000 Ft-ot a honvédek árváinak és özvegyeinek, a hadirokkantaknak, valamint hozzátartozóiknak adományoztak.
Erzsébet kívánsága is teljesült, ugyanis a magyar nemzet másik koronázási ajándéka a királyi párnak, a gödöllői kastély volt.

(A Gödöllői Királyi Kastély így ünnepel 150 évvel a koronázás után.)

Érdekességek a koronázási fotókról

Az egyik legérdekesebb összeállítás Pataki József litográfus-kiadó koronázási díszalbuma. A munka a képzőművészek számára több szempontból is kihívást jelentett. Egyrészt létrehozni a képeket, másrészt ennyi példányban sokszorosítani. Az 1800-as években már széles körben elterjedt volt a sokszorosító eljárás, mely jóval részletgazdagabban és pontosabban adta vissza az eredeti fotót, mint a litográfia.
Pataki módszere, miszerint egy egész eseménysort ilyen módon rögzítsenek, Magyarországon egyedülállónak számított. Az akkori technikával nem voltak képesek a valódi eseményeket megörökíteni, mert a mozgó alakok elmosódtak. Ezért vagy beállított fotókkal dolgoztak, mozdulatlanságra felszólítva a szereplőket, vagy más módon rekonstruálták az eseményeket.
Pataki technikája azért volt különleges, mert ötvözte a két eljárást. A fotókat rajzolt vagy festett háttérbe helyezte, mint pl. a koronázási ebéd résztvevőit. De olyan is előfordult, hogy csak a fejeket helyettesítette fotóval, minden egyéb rajzolt volt körülötte. Az így kapott kollázsokat lefotózta és beragasztotta az albumba.

A koronázási menü

A koronázási ünnepség nem csak a fotográfusoknak, a szakácsoknak is igazi kihívást jelentett, leginkább Marchal Józsefnek, akit konyhafőnökként az a megtiszteltetés ért, hogy összeállíthatta a szigorú előírásoknak megfelelő menüt.

1867. június 8-án, a budai Várban

• Sévigné Leves (szárnyasleves párolt salátával)
• Szárnyaskocsonya majonézzel 
• Hirtelensült kis pástétomok
• Tányérhús Bretagne módra (breton mártás: fehérboros-tejszínes mártás párolt póréhagymával, vöröshagymával, zellerrel és asztali gombákkal)
• Jeges narancspuncs
• Libamájszeletek Clermont módra (tésztatortácskák fehér hagymapüré, kemény tojássárgája és gesztenyepüré keverékével töltve, sült hagymakarikákkal borítva)
• Párolt vegyes főzelék töltött articsókával körítve
• Vegyes saláta
• Gyümölcsös sütemény követasszony módra
• Pezsgőkocsonya
• Vegyes kompót
• Chester sajt
• Spanyolmeggy- és őszibarackfagylalt
• Gyümölcs
• Sütemények
• Desszert
• Kávé

1867. június 9-én, a pesti Vigadóban

• Erőleves pulykagombóccal
• Szárnyas aszpikban orosz salátával (burgonyából, ecetes uborkából, céklából, zöldbabból, articsókából, zellerből, összevágott tyúkhúsból és sült húsból mustáros majonézzel, szarvasgombaszeletekkel, kemény tojással és salátaszívvel körítve)
• Kis pástétomok Palesztina módra (párolt hal padlizsánnal)
• Tányérhús császár módra
• Jeges ananászpuncs
• Hirtelen kisütött őzfilé vadász módra készült pürével (mártás vajjal, paradicsompürével, asztali gombával, tárkonnyal és turbolyával)
• Zöldbab borjúvelővel Villeroy módra (pirított velő szarvasgombamártással)
• Nyárson sült fiatal jérce
• Vegyes saláta
• Plumpuding franciásan
• Vegyes kompót bordeaux-i szilvával
• Liptói túró
• Eper- és narancsfagylalt
• Gyümölcs
• Desszert
• Kávé

Őfelsége a királyné megkoronáztatása a budavári plébániatemplomban, rekonstrukciós kép

Forrás:

Brigitte Hamann: Erzsébet királyné
Szabó Margit: Gödöllői királyi szakácskönyv
http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/201001/pataki_jozsef_rekonstrukcios_kepei_i_ferenc_jozsef_koronazasarol?PHPSESSID=7b73d5637545d37a432438151ed3ff0c

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés