Mindig szívesen töprengtem azon, vajon hogyan érezné magát Sisi a XXI. században, és igencsak megmosolyogtatott, mikor „Facebook profilján” azt láttam, hogy Ferenc Józseffel együtt bejelentkezett Gödöllőn, idővonalán köszönte meg a város lakóinak a gyönyörű fáklyás felvonulást, és privát chat üzenetben írta Ferenczy Idának, hogy: „ Szia Ida! Megvettem az új Heine kötetet. Átjönnél ma felolvasni?”. Bár Erzsébet valóban tegezte felolvasónőjét, akit „barátnéjának” is tekintett, mégis elég nehéz elképzelni, hogy ilyen formában kommunikáltak volna egymással.
Sisiről több helyen azt írták, hogy nem igazán szerette a modern dolgokat. Mikor Ferenc József a lainzi vadaspark kellős közepén felépíttette a gyönyörű Hermes-villát, minden akkoriban létező korszerű eszközzel felszereltette, abban reménykedve, hogy folyton utazgató feleségét így a közelében tarthatja. A császári család többi kastélyától eltérően itt volt beépített fürdőszoba, és a folyosókon fali kutak. Erzsébet ezeket az akkor még luxusnak számító berendezéseket kezdetben nem vette igénybe, így azt gondolták, idegenkedik az újításoktól. De valójában csak amiatt aggódott, hogy ha ezek a használati tárgyak elterjednek, sok fürdésnél segédkező hölgy elveszíti a munkáját.
Hesnauer, a Hermes-villa építésze, arról számolt be, hogy „a császárné látható élvezettel többször is kinyitotta meg elzárta a vízcsapot, mivel ilyesmivel addig egyáltalán nem találkozott.” (Brigitte Hamann: Erzsébet királyné, 436. old.)
Ha belegondolunk, hogy Erzsébet mennyi mindenben megelőzte korát - tornaszobát rendeztetett be, és naponta órákig edzett, hogy legendásan karcsú alakját megőrizze, rengeteg új szépségpraktikát kipróbált, úszott a tengerben, ami akkoriban még ismeretlen szórakozásnak számított, nadrágot húzott és férfi nyeregben lovagolt, tetoválást készíttetett… és még hosszasan sorolhatnánk - könnyű elképzelni, hogy a mostani technikai vívmányokat is örömmel használatba venné, és még uralkodófeleségként is minden bizonnyal sokkal szabadabban élhetne, mint az 1800-as években.
Mennyivel egyszerűbb lenne megtervezni hosszú utazásait a napjainkban rendelkezésre álló közlekedési eszközökkel, végignézhetné a szállodák weboldalait, és pár kattintással álnéven, pl. Eliza Hohenembs-ként lefoglalhatná szobáit. Kedve szerint úszhatna a tengerben, és senki nem szólná le napbarnította bőréért. Legyezőjét és napernyőjét nagy valószínűséggel kalapra, kendőre és napszemüvegre váltaná, hogy elrejtőzhessen a kíváncsi tekintetek elől.
Digitális fotókat készíthetne a gyönyörű helyekről, ahol megfordul, járhatna edzőterembe, szépségszalonba. Laptopján Skype-on vagy Viber-en beszélgethetne Valériával, és titkos, álnéven írt levelek helyett bátran társaloghatna okostelefonján Adrássy Gyulával, anélkül, hogy bárki hallaná.

Sisinél feltehetően nehezebben tartaná a lépést az újdonságokkal Ferenc József, aki élete végéig ragaszkodott jól berögzött szokásaihoz, de biztosan nyugodtabban telnének napjai, ha folyamatos információ lennének arról, hogy imádott felesége éppen hol tartózkodik.

Én a magam részéről leginkább azt sajnálom, hogy nem készülhetett videofelvétel Erzsébetről. A kortársak elbeszélései alapján ugyanis a királyné legendás szépségét leginkább kisugárzásának köszönhette. Ahogy Fürstenberg grófnő fogalmazott: „Az ő valódi lényét, a személyéből áradó megkapó bájt semmilyen véső és semmilyen ecset nem képes még csak érzékeltetni sem; bája olyannyira személyéhez kötött, hogy kifejezhetetlen ezekkel az eszközökkel.” (Jean Des Cars: Sisi avagy a végzet, 418. old.) Állítólag járása olyan kecses és légies volt, hogy minden szemet magára vonzott.
Valamint mi, akik még több mint egy évszázaddal a halála után is rajongunk királynénkért, azt hiszem, nagyon boldogok lennénk, ha egyszer hallhatnánk felvételről a hangját, esetleg még magyarul is szólna hozzánk. Ha csak két évvel tovább él, talán lett volna rá esélyünk, ugyanis Ferenc József első hangfelvételét 1900-ban rögzítették, a párizsi világkiállítás alkalmával.
Az 1903-as fonográf felvétel itt hallható. 

További falfestmények ide kattintva láthatók.

Nagy Sándor Rajzkör, Gödöllő

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés